Egy telekvásárlás körülményei

Gr. Festetics György az 1870-es években

A XIX. század második felében a Nemzeti Múzeum mögött kialakuló mágnásnegyed első főúri rezidenciája a mai Pollack Mihály tér északi sarkán álló Festetics palota volt. Az 1860-as évek elején felemelkedő épület az újdonság erejével hatott Józsefvárosnak ezen a részén. Építtetője gr. Festetics György (1815-1883), az Andrássy kormányban a király személye körüli miniszteri tárcát töltötte be.

Az Andrássy kormány eskűtétele

 De vajon mi késztette a főurat, Festetics Györgyöt arra, hogy elsőként itt építkezzen?

Nemzeti Múzeum

A gróf számára az elsődleges vonzerőt a Nemzeti Múzeum épülete és a körülöte elterülő kerti panoráma jelentette. Amikor 1847-ben a Múzeum elkészült, monumentalitásával, nyugodt, harmonikus, letisztult formáival a szomszédos, falusias jellegű épületekhez viszonyítva, hatalmas húzóerővel rendelkezett, szinte garancia volt a környék fejlődésére. Már 1845-ben napvilágot látott egy olyan városleírás, amely a Múzeum épületének köszönhetően jelentős fejlődést jósolt ennek a városrésznek. 

A Múzeum azonban nemcsak mint építészeti alkotás vonzotta ide a grófot, hanem funkciójánál fogva is, hiszen alig hogy elkészült, máris a politikai élet központi színterévé vált, és ezt a funkcióját egészen a századforduló időszakáig megőrizte. A dualizmus idején a XIX. század második felében a Múzeum díszterme adott helyet a magyar országgyűlés arisztokratákat tömörítő Felsőházának.

További vonzerőt azok a közelben elhelyezkedő épületek gyakoroltak, amelyek a városban időző arisztokrácia mindennapi szórakozási helyeit jelentették. Ide sorolható, a jószerivel csak pár lépésre elhelyezkedő Nemzeti Lovarda, valamint  a Nemzeti Színház és  a Nemzeti Casino.

Nemzeti Lovarda

Nemzeti Színház

Nemzeti Casino

Az árvíz magassága és kiterjedése Pesten

Mindemellett fontos szerep tulajdonítható magának a Pollack Mihály térnek is, amely az 1838-as árvizet követő rendezési munkálatoknak köszönhette létrejöttét. A nagy árvíz jelentős károkat okozott Pesten és a Józsefvárosban, ami egyben lehetővé tette, hogy a város utcahálózatán szabályozásokat hajtsanak végre. A Nemzeti Múzeum környékén ezek egyrészt utcafeltöltést, másrészt pedig az utcahálózat kibővítését, új szakaszok megnyitását, már meglévők kiszélesítését eredményezték.

József nádor egyik legnagyobb szívügyének a Nemzeti Múzeum felépülését tekintette. Nemcsak magára az épületre fordított nagy figyelmet, de környezetének a rendezését is fontosnak tartotta. Az árvizet követő rendezési munkálatok kapcsán jött létre a Múzeum mögött futó Ötpacsirta utca Múzeum mögötti részének a kiszélesítése, amely a mai Pollack Mihály tér megképződését eredményezte.

A létrejött tér kedvező körülményt biztosított ahhoz, hogy egy itt felépülő palota eleganciája, reprezentatív jellege kellő mértékben érvényesülni tudjon. Közismert, hogy mennyire fontos egy-egy monumentális épület számára az a tér, amely körülveszi, hogy az építészeti esztétikumát segítse elő kibontakoztatni. Minden jelentős épület teret generál maga körül.  Egy, utcában elhelyezkedő, házsorok közé beszorított épület szépsége sokkal kisebb mértékben tud érvényre jutni, mint egy térre nyílóé.

Az árvíz a mai Kálvin téren

1838-as árvíz Pesten