2013. december 6., péntek

A pesti palotaépítkezések korszakai


A pesti főúri építkezések jórészt három különböző korszakhoz kötődnek. A reformkorban a mai Belváros, a kiegyezés környékén a Nemzeti Múzeum környéke, a századforduló időszakában a Sugárút (ma Andrássy út) külső része vált a társadalmi elit építkezési helyszínévé.





A főurak XVIII. századi palotaépítkezése még csak a Belvárost jelentette. Többségében – amely szám igen csekély – azok építkeztek itt, akik Pest környéki kastéllyal rendelkeztek, a városban pedig szezonálisan, télvíz idején tartózkodtak. Ekkor Pest még nem volt az arisztokrácia számára különösebben vonzó város. A főváros Pozsony volt, az uralkodói központ Bécs. 



 A Grassalkovich-palota az egykori Hatvani utcában

Ebben az időszakban a pesti paloták közül egy emelkedett ki leginkább, a Gödöllőn, Bécsben és Pozsonyban egyaránt építkező Grassalkovich Antalé. Grassalkovich, Mária Teréziának köszönhetően, kisnemesi sorból emelkedett a királyi személynöki székbe, 1748-tól a Magyar Kamara elnöke, báró, majd gróf, koronaőr és főlovászmester lett. Kiváló érzékkel gyűjtötte össze hatalmas vagyonát, amelyből a mai Kossuth Lajos (egykori Hatvani) utcában álló egyemeletes barokk palotáját is építtette.




A Grassalkovich palota a mai Ferenciek tere felől nézve




A palota barokk kapuja














A reformkor idején az arisztokrácia palotái Pesten a mai Belvárosban, és a tőle északra kiépülő Lipótvárosban épültek fel, azzal együtt, hogy tulajdonosi jelenlétük a külvárosokban is kimutatható. Itt többnyire nagy kiterjedésű, beépítetlen vagy alig beépített ingatlanokkal (Festetics-, Orczy-kert), majorokkal rendelkeztek, esetleg a Belvároshoz közelebbi részeken nyári lakot (gr. Batthyány József), palotát (Beleznay-palota, Luby-palota), házat (br. Sándor Antal) emeltettek maguknak.
Többségüket a hivatalok kötötték ide, mások, ha közéleti tevékenységük Pestre szólította őket, – gr. Batthyányhoz Lajoshoz hasonlóan – inkább szállást béreltek, mintsem önálló rezidenciát vagy házat emeltettek volna.
gr. Batthyány Lajos


Már az 1840-es években többen felismerték, hogy az ország közéletének és politikai nyilvánosságának a központja hamarosan Pest lesz. 1847-ben az írói ambíciókat dédelgető Szász Károlyt az addigra már sikereket elért Kemény Zsigmond a következőkkel biztatta: „Ha ön író akar lenni, akkor kénytelen leend előbb-utóbb Pestre költözni, mert Pest a szó magasabb értelmében kapitulummá fog válni.”
Ugyanakkor nemcsak Kemény Zsigmond ismerte föl a városnak ezt a centrális szerepét, hanem a politikai élet színpadán aktívan közreműködni kívánó gr. Batthyány Lajos is, aki az ellenzék erőit akarta összefogni. Tudta és felismerte, hogy ehhez egy központi helyre van szükség. Ezt az új, Pozsony és Bécs mellett, sőt inkább a császárváros ellenében megképződő centrumot jelentette már ekkor Pest, Magyarország leendő fővárosa. Batthyány azonban nem építkezett Pesten, a huzamosabb itt tartózkodása alatt az egykori Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcában álló Cziráky-palota első emeleti lakosztályát bérelte ki magának és a családjának. 

Cziráky-palota a Hatvani utcában



















A Károlyi-család belvárosi palotája az 1830-as évek végén
A ma is reprezentatív épületnek számító Károlyi-palota 1769-ben került a család birtokába, gr. Károlyi Antal, Szatmár vármegyei főispán vásárlásának köszönhetően, aki tíz év múlva jelentős átalakításokat hajtatott végre az épületen. Ennek köszönhetően Pest legnagyobb szabású palotájává emelkedett, és előkelőségét Károlyi György további építkezésének köszönhetően a későbbi, XIX. század második felében felépült paloták között is megőrizte.

        
             A palota tulajdonosa  gr. Károlyi György
          
Gr. Károlyi György felesége: gr. Zichy Karolina            


A Károlyi-palota épülete a XX. század elején
A XIX. század második felében, Budapest fővárossá válásával párhuzamosan az arisztokrácia már nemcsak a belvárosban építkezett, hanem az addig külvárosnak számító területek egy részét is "birtokba vette", ahol a magyarországi főurak palotát, előkelő házat, villát építtetek maguknak. Az építkezési területek közül a Sugárút (mai Andrássy út) területe, valamint a Nemzeti Múzeum környéke, amit később mágnásnegyednek neveztek, emelkedett ki, ahol ma is egymás közelében több előkelő épület  sorakozik. 

A mai Pollack Mihály tér, a Nemzeti Múzeum körül kialakult mágnásnegyed központja az 1860-as évek elején.
A rajzon a következő épületek láthatóak:
 Festetics palota, Tornacsarnok, Nemzeti Lovarda, Károlyi palota







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése